Az irodai gyermekmegőrzők buktatói

Komoly gondot okoz a szülők számára, hol helyezzék el a munkaidő alatt gyermekeiket. A főváros és a vidéki nagyvárosok állami óvodáiba évek óta csak várólistáról lehet bekerülni, a magán-gyermekmegőrzők pedig sokak számára még megfizethetetlenek. Utána jártunk annak, hogy mit tehet egy irodista, és mit kellene szem előtt tartania a cégeknek.

Sok munkavállaló számára szinte kivitelezhetetlen, hogy az óvodából, bölcsődéből kilépve időben érjen be a munkahelyére, és este ne az ő gyereke miatt túlórázzon a felügyelő. Ezt a problémát egy időben remekül orvosolták a vállalati gyermekmegőrzők. A kilencvenes években azonban érezhetően megcsappant a rájuk való igény, így nagy részüket bezárták. Ma már inkább csak a nagyobb gyáraknak, állami szervezeteknek van saját bölcsődéje, óvodája.

Magyarországon viszont a munkavállalók jelentős része már az irodavilágban dolgozik, ahol a kevésbé jellemző a céges gyerekmegőrzők üzemeltetése. Az utóbbi időben fellépő igény és az állami férőhelyek hiánya miatt pedig a magánszférában is egyre több cég kezdte el azzal ösztönözni dolgozóit, hogy segíti a gyermekek elhelyezését. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pedig a minden évben kiosztásra kerülő Családbarát Munkahely Díjjal próbálja fenntartani az ez irányú lelkesedését. A problémát tehát egyre többen ismerik fel, a kérdés csak az, hogyan lehet kezelni?




Svéda Dóra, a vállalati óvodák szervezését segítő JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány ügyvezető-helyettese megkeresésünkre elmondta, hogy a kereslet egyre nagyobb a vállalati gyerekmegőrzőkre, de ezek alapítása és üzemeltetése nagyon idő- és költségigényes. Emiatt pedig csak azok a cégek választják ezt a megoldást, ahol valóban tömeges az igény rá, és van külön erőforrásuk a működtetésükre - vagyis nem a hazai irodák.

Tehát a vállalati óvodák aranykora valószínűleg nem fog visszatérni, azonban számos más megoldás kínálkozik. A szülők számára az a legnehezebb, hogy olyan intézményt találjanak, mely a közelben van, és nyitva tartása alkalmazkodik a munkaidőhöz. Általában nem sikerül ilyen álomintézményt találni, az eredmény pedig mindegyik félnek rossz: a munkáltatónak azért, mert a szülő nem tudja betartani a munkaidőt, így munkája sem lesz tökéletes, a szülőnek pedig azért, mert egész nap ideges a rohangálás miatt.




Ezzel a problémával kellett szembesülnie egy hazai nagyvállalatnak is: családsegítési programjában jelenleg csak alapítványi fenntartású és magánintézmények szerepelnek, mert az önkormányzati vagy állami fenntartású gyerekmegőrzők finanszírozási és működési szabályai nem teszik lehetővé az együttműködést. A kisgyermekes dolgozók jelentős hányada Budapesten él, így az igénybe vehető intézmények többsége is itt vagy a környéki településeken található (pl. Érd, Szigetszentmiklós, Pomáz). A vidéki intézmények pedig akkor kerülhetnek be a programba, ha ott legalább három "céges" gyermek elhelyezésére sor kerül.

Először felmérik az igényeket, (férőhelyek száma, stb.), aztán pedig megkeresik a megfelelő gyerekmegőrzőt. A választásnál a közelség és a színvonal mellett fontos szempont a térítési díj mértéke is, mivel az igénylő kollégának vállalnia kell a díjból ráeső részt (30%) és az étkezés fizetését.



A magánélet és a munkahely összehangolása a költségek ellenére is motiválja a szülőket, akik nyugodtabbak, ezáltal pedig eredményesebbek lesznek a munkahelyükön. A vállalat 2008 tavaszától foglalkozik külön program keretében az alkalmazottak gyermekeinek elhelyezésével. A gyermekelhelyezés gondjának megoldásával javult a család és munkahely közötti egyensúly (pl. munkahelyhez vagy lakhelyhez közeli elhelyezésnél jelentősen csökkent az utazással töltött idő), a szülők kiegyensúlyozottabbak lettek. Ez a munkahelynek is fontos, hiszen a munkatársak teljesítménye hatékonyabb, az elégedettség növekszik, és a cég iránti lojalitásuk is nő. Igaz, hogy ezek a tényezők a munkáltató számára nehezen számszerűsíthetők, de adott esetben jelentős költségmegtakarítást is eredményezhetnek (pl. toborzási költségben), a munkatársak személyes hatékonyságjavulása mellett.

A JÓL-LÉT Alapítvány tapasztalata ellenben az, hogy a szerződéses magánóvodák helyett egyre népszerűbbek a családi napközik. A családi napközikben a bölcsődétől az általános iskola végéig minden gyerek számára biztosítható a felügyelet. Alapításához büntetlen előéletre, megfelelő egészségi állapotra és egy speciális tanfolyam elvégzésére van csak szükség. Hatalmas előnye, hogy akár a nappaliban is működtethető, így könnyű akár az irodában is kialakítani neki a megfelelő helyet. Hátránya azonban, hogy legfeljebb öt gyermek elhelyezését biztosítja, így ahol nagyobb az igény rá, többet kell létesíteni. Svéda Dóra ügyvezető-helyettes szerint azonban a nehézségek ellenére is a családi napközi lesz az a forma, ami jelentősen megkönnyítheti az irodai dolgozók életét és a lerövidült gyesről visszatérők munkába állását.

Olvasta már?

További cikkek a rovatból