Munkabér: pénz helyett laptop?Forrás: az én irodám A manapság viszonylag gyakran előfordulhat, hogy a cég szorult helyzetbe kerül és a béreket átmeneti, vagy esetleg huzamosabb fizetési nehézségei miatt nem tudja határidőben kifizetni. Az élelmesebb dolgozó azt gondolja, rendben, akkor hazaviszem a laptopot. Jó, ha tudjuk, hogy a megoldás nem ilyen egyszerű. Mindez ugyanis jogellenes. A munkabért főszabályként forintban kell megállapítani és kifizetni. Külszolgálat esetén természetesen valutában is lehet fizetést adni. Egyéb esetekben viszont kötelezően forintban kell elszámolni. A kifizetésre nézve ugyanezt a kötelezettséget írja elő a törvény. Kifejezetten kizárja az utalványban vagy a más formában történő kifizetést.Jogszabály vagy kollektív szerződés előírhatja ugyanakkor, hogy a fizetés 20 százaléka természetbeni munkabérként is megállapítható. A természetbeni munkabérnek azonban két korlátja van, egyrészt a mértéke, amely, legfeljebb 20 százalék lehet, másrészt pedig az adható árucikkek, vagy szolgáltatások köre, amely szintén behatárolt. Csak olyan árucikk és szolgáltatás jöhet ugyanis szóba, amely a dolgozó és a családtagjai szükségleteinek a kielégítéséhez járul hozzá. Nem adható ellenben szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk, azaz mondjuk cigaretta sem.  Pénz beszél A természetbeni munkabért gyakran összekeverik az egyéb természetben nyújtott szociális juttatással, amilyen például az adómentes étkezési utalvány. A kettő között az, az alapvető különbség, hogy a természetbeni munkabér gyakorlatilag fizetésnek minősül, ezért például az értékét az átlagkereset számításakor is figyelembe kell venni, ellentétben a szociális juttatásokkal. Ha nem érkezik meg a pénz Amint arra már a bevezetőben is utaltunk, ha nem érkezik meg időben a fizetés, nem teheti meg a dolgozó, hogy annak fejében valamilyen eszközt egyszerűen hazavisz, vagy éppen a cég által forgalmazott árucikkekből "fizeti ki" saját magát. Még akkor sem történhet meg, ha a főnök netalán a beleegyezését adja ehhez. A természetbeni bérfizetésnek ugyanis a fentiek szerint szigorú szabályai, korlátai vannak. Kérdés tehát, hogy mit tehet az alkalmazott ilyenkor? A törvényes előírások szerint rendkívüli, azaz azonnali hatályú felmondásra adhat okot, ha a munkáltató nem fizet munkabért. A felmondást írásban, az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell megtenni. Később a bérfizetés elmaradására rendkívüli felmondási okként jogszerűen már nem lehet hivatkozni. (Kivételt képez, ha a dolgozó akadályoztatva van, mondjuk kórházban fekvő beteg és emiatt nem tud felmondással élni.) Amennyiben a kötelezettségszegés folyamatos, a másik fél mindaddig határidőben gyakorolhatja a rendkívüli felmondás jogát, amíg a kötelezettségszegés fennáll. Aki nem szeretné a munkáját még a fizetése elmaradása ellenére sem elveszíteni (mert pl. átmeneti fizetési nehézségekről van szó), természetesen türelmesen várhat és tovább is dolgozhat. Az elmaradt munkabér végső soron munkaügyi perben 3 éven belül követelhető.  Van mód a behajtásra Fontos tudni ugyanakkor, hogy a rendkívüli felmondással, ha ezt a lehetőséget választja a dolgozó, a munkaviszonya azonnal megszűnik. A rendkívüli felmondásra a foglalkoztató kötelezettségszegése miatt kerül sor, azaz a munkáltató miatt kényszerül távozni a dolgozó, mert például jelen esetben nem hajlandó pénz nélkül tovább dolgozni. Ebből kifolyólag nem kerülhet hátrányos helyzetbe, tehát mindazok a juttatások megilletik - természetesen az elmaradt bérén felül - amelyek munkáltatói rendes felmondás esetén is járnának. Magyarul végkielégítést kérhet és annyi időre járó átlagkereset illeti meg a dolgozót, mint amennyit munkáltatói rendes felmondás esetén kell fizetni (felmondási idő felére). A munkavállaló ezen felül követelheti a felmerült kárának megtérítését is." Amit a bér átutalásáról tudni érdemes Kollektív szerződés rendelkezése vagy a dolgozó megbízása alapján lehetőség van arra, de csak ekkor, hogy a fizetés egészét, vagy egy részét bankszámlára átutalják. A köztudatban elterjedt felfogással ellentétben a foglalkoztató tehát nem kötelezheti az alkalmazottait számlanyitásra. További fontos szabály e körben, hogy az átutalásos bérfizetés a dolgozóknak többletköltséget nem okozhat, azaz meg kell téríteni azt az összeget, amennyibe legalább a havi egyszeri pénzfelvétel kerül. Olvasta már?
További cikkek a rovatból |
Ön gyakran változtat munkahelyet?
Meddig használhatjuk fel a megmaradt szabadnapokat? Az év vége közeledtével a szabadságolásokkal kapcsolatos szabályokat is érdemes áttekinteni. A rendes szabadságnak ugyanis csupán az egynegyedét lehet a következő évre áttolni, a pihenőnapok nagy részét tehát még az idei évben ki kell adni. |
|
|
