Forró percek a hideg irodában

Forrás: az én irodám

A hűvös őszi napok beálltával, de még az igazi fagyos tél előtt könnyen előkerülhet az irodai fűtés problematikája. A főnök spórolna még vele, de mi már januári fagyokat idézve vacogunk a hidegtől. Ilyenkor több lehetőségünk van: vagy rámenősen addig rágjuk a főnök fülét, amíg szépen lassan fel nem melegszik a szoba, vagy hősiesen erőlevest kortyolgatva kitartunk, esetleg alternatív megoldások után nézünk. Ez utóbbi esetre összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet.

A leggazdaságosabb és legprofibb fűtőeszközöknek minden bizonnyal az egyre szélesebb körben kedvelt hősugárzók számítanak. Egy kisebb iroda fűtését is egészen jól kiegészíthetik, de egyénileg, saját íróasztalunknál elhelyezve is jótékony hatással lehetnek. Méretük és áruk igencsak változatos képet mutat, a kis asztali szerkezettől a mosógép nagyságú monstrumig válogathatunk. A tapasztalat szerint tisztán érzékelhető a különbség a ventilátoros és a kvarcfűtéses darabok között, előbbi inkább csak közelről biztosít kellemes hőérzetet, utóbbi viszont távolabbról is hatékony. A kisebbeket már háromezer forintért vihetjük, egy nagyobb gépet viszont húszezer forinttól lehet megvenni.



Nagy népszerűségnek örvendenek a különböző párnák és takarók is. Ezek között van testre és külön lábra rögzíthető, de sima ülőpárna is, nyolc-tíz ezer forintért már hozzájuk lehet jutni. Takaróból alsó- és felső részt is árulnak, legkevesebb hatezer forintért, áruk  húsz-harmincezer forintnál megáll. Nem mellesleg sok fűthető ágyneműt gyógyhatásúként is reklámoznak, a reumás panaszokra állítólag kiváló gyógyírt jelenthetnek.

Alternatív luxus

Az alternatív fűtési megoldásokat böngészve rá kellett döbbennünk, hogy ma már szinte nincs tárgy, vagy eszköz, amit ne lehetne valamilyen furmányos módon felmelegíteni. Egy korábbi cikkünkben érintőlegesen már szót ejtettünk fűthető egérről és egérpadról, van még azonban mit felmelengetni az íróasztalon. A számítástechnikai eszközöknél maradva, van például fűthető billentyűzet is, ami már hat-nyolcezer forintért beszerezhető. Hogy teljes legyen a kép, a minimális meleget amúgy is sugárzó írólámpának is létezik már ez a verziója, de Magyarországon még nincs piaca.

Akik testhez simulóbb melegségre vágynak, viszont nem szeretnek több réteg ruhát magukra ölteni, azok számára a klasszikus kiegészítő holmikon kívül (fuszekli, térdzokni, derékmelegítő) különböző fűthető ruhaneműk jelenthetik a menedéket. Az árakat vizsgálva viszont ezeknek szinte mindegyike inkább a luxus kategóriába tartozik. Minden egyes ilyen ruhadarab mellé jár hálózati töltő és egy vezérlő egység. Egy sima póló ára hetvenezer forint körül mozog, de például a hölgyek, lábuk optimális hőmérsékleten tartása érdekében akár százezer forintot is fizethetnek egy jó meleg harisnyanadrágért.




Aki igazán be akarja biztosítani magát a vacogás ellen, az már fűtőszálas fehérneműt is talál magának a luxusboltokban, ugyancsak borsos áron. Hogy a talpunk se fázzon, arról a fűthető talpbetétek gondoskodnak, ezt már viszonylag elérhetőbb, de még mindig irreálisan magas áron, húszezer forintért árulják. Ha mindezt összeadjuk, akkor tetőtől talpig több százezer forintra rúghat az őszi-téli luxus elektromos módi. A komoly befektetésen túl kérdés, hogy hogy festenénk, ha mindezt magunkra aggatnánk, és mennyire kényelmetlen lenne, ha a rengeteg hőszabályzót folyamatosan állítgatnunk kellene magunkon. De legalább garantáltan nem fáznánk.

"Kockázatok és mellékhatások"
Ha mindenképpen sok pénzt szeretnénk elkölteni, akkor is legalább kétszer gondoljuk meg, hogy valóban szükségünk van-e az elektromos pólóra, takaróra és társaikra: például az elektromos eszközökből származó - így az irodákban egyébként is túladagolt - elektroszmog százból három ember szervezetét megterheli, és több olyan betegség kialakulásához is vezethet, amit legjobban fűtött szoba melege sem ér meg. Nem beszélve a melegítőpárnáknak tulajdonított veszélyről, mely szerint azok a férfiak nemzőképességét is kockára tehetik.

A cégvezetők gondolkodjanak előre!
Ha szeretnénk megelőzni az alternatív ügyeskedéseket, vagy elkerülni a magasabb fűtésszámlát, legjobb, ha már az alapoknál előre gondolkodunk. Az irodahelyiség kialakításakor gondoljunk a megfelelő szigetelésre, hiszen ezzel jelentős hőmérséklettöbbletet csikarhatunk ki az épületből. Ennek kapcsán Nyugat-Európában, Amerikában és már hazánkban is terjedőben van a legfrissebb csúcstechnológiákra épülő úgynevezett passzív ház, amely teljesen légmentes, így télen sem szivároghat be a hideg levegő. Ebből a háztípusból azonban - kísérleti jellege és csillagászati ára miatt - világszerte is csak mintegy húszezer darab létezik. Egyelőre inkább érdekesség, mint valós megoldás a sörkollektoros hőelnyelés is, amit többnyire lelkes amatőrök készítenek házilag, a Nap energiáját felhasználva. A lehetőségek tárháza tehát meglehetősen széles, tessék választani!

Olvasta már?

További cikkek a rovatból