Meddig használhatjuk fel a megmaradt szabadnapokat?

Forrás: az én irodám

Az év vége közeledtével a szabadságolásokkal kapcsolatos szabályokat is érdemes áttekinteni. A rendes szabadságnak ugyanis csupán az egynegyedét lehet a következő évre áttolni, a pihenőnapok nagy részét tehát még az idei évben ki kell adni.

Elsőként azt kell hangsúlyozni, hogy bár a pihenés mindenkinek alanyi jogon jár, a szabadságot mégsem mi magunk vesszük ki, hanem éppen fordítva, az igények feltérképezése után ugyan, de a munkáltatónk adja ki. Ennek ellenére még sincs teljesen a főnök kezében a döntés. Az alapszabadság egynegyedét ugyanis - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell biztosítani. Az egynegyeddel kapcsolatban a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal bejelentést kell azonban a főnök felé tenni. Legfeljebb három napot gyakorlatilag azonnal is ki lehet venni.

A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis amennyiben a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzés számára a személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, és erről haladéktalanul értesíti a munkáltatóját, akkor az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a kérésének megfelelő időpontban, de a tizenöt napos bejelentési határidő mellőzésével kell kiadni. A munkáltató felszólítása esetén viszont a fenti körülmény fennállását az ismételt munkába álláskor haladéktalanul igazolni kell.

Számolja ki, hány napos szabadság jár Önnek a törvény szerint!

Az egynegyedes, azon belül pedig a három napos szabály kizárólag az alapszabadságra vonatkozik (amely az életkorhoz igazodik), a különféle jogcímeken járó (pl. gyerekek utáni, vagy az esetleges vezető beosztás utáni) pótszabadságokat ebből a szempontból, azaz az egynegyed kiszámításánál, megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

A teljes szabadság fennmaradó részének (amivel nem a dolgozó rendelkezik) az időpontját a munkáltató határozza meg. Ezt az időpontot a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. A közölt időpont csak rendkívül indokolt esetben változtatható meg. Ilyenkor azonban a munkavállalónak az ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit meg kell téríteni. Még egy megkötés létezik, nevezetesen, hogy a szabadságot főszabályként két részletben kell kiadni, ennél több részletben pedig csak saját kérésére lehet a dolgozót szabadságolni.

Január elejéig kell kimeríteni a keretet
Az általános előírás szerint a szabadságot az esedékességének az évében kell kiadni. A tárgyévben kiadottnak kell tekinteni ugyanakkor azt a szabadságot is, amelynek megszakítás nélküli tartama az esedékesség évében kezdődik, de a következő évben jár le, ha az átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Ez tulajdonképpen a gyakorlati szempontból nézve azt jelenti, hogy, ha december végén kezdjük meg a szabadságot, amely átnyúlik a következő év januárjára, az első öt munkanapig, akkor az egészet úgy kell tekinteni, mintha azt az esedékesség évében (azaz még decemberben) kapta volna meg a dolgozó.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a rendes szabadság (azaz alapszabadság és a pótszabadság együttes időtartamának) egynegyedét legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adhatja ki.

Ilyen kivételesen fontos gazdasági érdeknek tekinti a törvény a szabadsággal kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt, amelynek felmerülése esetén a szabadságolás a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. A szabadságot még ekkor sem lehet visszatartani azonban, ha a cég működési körét érintő ok következményeinek az orvoslása mellett, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül az adott évben mégis kiadható lett volna. A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén természetesen előfordulhat, hogy átcsúszik a szabadság a következő évre. Ilyenkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell a szabadságot kiadni.

Az egynegyedet meghaladóan pedig csak akkor lehet a rendes szabadságot a következő évre átvinni, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt, így különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges.